Mit rejt a n�v? Az els� dolog, amit az ember �let�ben igaz�n saj�tj�nak mondhat, ami megk�l�nb�zteti �t m�sokt�l, a n�v. A zsid� hagyom�ny nagy jelent�s�get tulajdon�t a n�vnek, mert az nemcsak azonos�t�sra szolg�l, hanem szimb�lum is, amely az �t viselo szem�llyel val� szellemi kapcsolatot �rz�kelteti. Ezt a tartalmat hangs�lyozza a Biblia a J��kov �s az angyal k�zti viadal le�r�sa alkalm�val. Az angyal megk�rdezi J��kovt�l, hogy mi a neve, s amikor v�laszt kap, k�zli, hogy mostant�l kezdve Jiszr��lnek fogj�k h�vni (1M�zes 32:27--28.). A fi�gyermek a brit mil� - a k�r�lmet�l�si szertart�s - alkalm�b�l kapja meg nev�t, a le�ny pedig akkor, amikor apja alij�zik, vagyis f�lh�vj�k a T�r�hoz. Noha a sz�l�k szabadon d�ntenek gyermek�k nev�r�l, m�gis meg kell szerezni�k d�nt�s�kh�z az �gi j�v�hagy�st, hiszen az �j ember att�l kezdve az �r�kk�val�s�gig ezt a nevet fogja viselni. Ezen a n�ven lesz b�r micv�. Ezt a nevet �rj�k h�zass�glevel�re, ez k�s�ri b�natban �s �r�mben, eg�sz �lete sor�n. Ezen a n�ven eml�keznek meg r�la hal�la ut�n, amikor K�dist mondanak vagy m�zkirt im�dkoznak �rte. Az im�kban gyakran eml�t�nk zsid� neveket. A beteg fel�p�l�s��rt mondott im�ban nev�t sz�lei nev�vel eg�sz�tik ki. Ha �llapota v�ls�gos, m�g egy nevet szok�s hozz�tenni az addig eml�tettekhez, mert a hit szerint a n�v megv�ltoztat�sa visel�j�nek �llapot�ban is v�ltoz�st hoz. A sz�l�k gyakran v�lasztanak gyermek�k sz�m�ra olyan nevet, amelyet elhunyt szeretteik viseltek. Ez a szok�s a T�r�ban gy�keredzik, ahol le van �rva: "...ne t�r�lj�k ki ... nev�t Izraelb�l." Ez�rt kapja a gyermek egy-egy nagy tud�snak vagy a nemzed�k jeles tagj�nak nev�t, olyan�t, aki p�ldamutat� �let�t a szents�g szolg�lat�nak, a j� cselekedeteknek szentelte. A "Tiszteld ap�dat �s any�dat..." parancsolat alapj�n alakult ki az az �sken�z (k�z�p-eur�pai zsid�) szok�s, hogy a gyermeknek egy elhunyt nagysz�l� nev�t adj�k. Ezzel szellemi tisztelet�ket fejezik ki az elt�vozott lelke el�tt, egyben azt a k�v�ns�gukat, hogy gyermek�k �lete m�lt� legyen ahhoz, akit�l nev�t �r�k�lte. Sajnos manaps�g igen sok zsid� gyermek van, aki nem tudja, mi a zsid� neve - esetleg nincs is neki -, �s sz�vesebben veszi, ha nem zsid� nev�t haszn�lj�k. B�lcseink azt mondj�k, hogy �seink az�rt j�hettek ki Egyiptomb�l, mert nem voltak hajland�k megtagadni zsid� �r�ks�g�ket, �s megtartott�k a zsid� neveket, a Reuv�nt, Simont, L�vit �s a t�bbit. A zsid� nevek az al�bbiak szerint oszt�lyozhat�k: a. Bibliai �s talmudi nevek, amelyek M�zes �t k�nyv�ben, a pr�f�t�k k�nyveiben vagy a Talmudban, illetve a Midr�sban szerepelnek. b. Term�szeti eredet� nevek p�ld�ul az �llatnevek, amelyek k�z�l nem egyet m�r a Biblia is eml�t - ilyen a Dvor� (m�h), Cipor� (mad�r) �s Jon� (galamb) -, a f�k �s vir�gok nevei, amelyek szint�n szerepelnek a Bibli�ban: ilyen a T�m�r (datolya) vagy a Sos�n� (r�zsa). Vannak �llatnevek - az �rje (oroszl�n), Cvi (szarvas) vagy Ze�v (farkas) -, amelyek onnan sz�rmaznak, hogy J��kov �s M�se az �ld�sokban ezeken a neveken eml�ti a k�l�nb�z� t�rzseket. c. Isten nev�t magukba foglal� nevek p�ld�ul az Im�nu�l ("Isten vel�nk van"), G�d�lj�, Smu�l ("Isten a nev�nk"), Jes�j� ("Isten seg�ts�g�vel"). A Jehud� ("H�la Istennek") n�v is az Isten ir�nt �rzett h�l�t fejezi ki. d. Az angyalok nevei is gyakran szerepelnek embern�vk�nt: ilyen a Mich��l, R�f��l, Uri�l �s G�vri�l. A n�v az �let forr�sa �gy magyar�zz�k, hogy a n�v kapcsolja �ssze az embert lelk�vel, vagyis a n�ven �t �ramlik a testbe az �leter�. A n�v minden betuj�t isteni er� hatja �t. Ily m�don minden teremtett dolog megk�l�nb�ztetett l�nyeggel b�r, amely a bet�k �ltal k�t�dik a n�vhez. A Midr�s (B�r�sit R�b� 17.) elbesz�li, hogy Isten azt mondotta az angyaloknak: �d�m b�lcsebb, mint �k, mert k�pes f�lfedezni az �llatokban rejl� szellemis�get, ez�ltal minden �llatnak hozz� ill� h�ber nevet tudott adni. A n�v hat�sa A Talmud sz�mos p�ld�t sorakoztat f�l, amelyek azt bizony�tj�k, hogy a n�v befoly�solhatja visel�j�nek jellem�t. Rabbi M�ir mindenkinek megk�rdezte a nev�t, mielott b�rmilyen c�llal sz�ba �llt vele (Talmud, Jom� 83b.). Rabbi Josz�f K�ro, a Sulch�n �ruch (a zsid� t�rv�nyk�dex) szerz�je meg�llap�tja: akit �brah�mnak h�vnak, az term�szet�n�l fogva hajlamos a j� cselekedetekre, a J�zsefek pedig sz�vesen t�pl�lnak m�sokat -- fizikai �s szellemi �rtelemben egyar�nt --, ahogyan J�zsef tette Egyiptomban.